Intézménymutató:
Hargita Nemzeti /Allami/ Szekely Nepi Egyuttes
2008. augusztus 13.
Nagy a lelkesedés a hivatásos néptáncegyüttes berkeiben. Idén újra részt vesz az együttes a világkiállításon, ezúttal a spanyolországi Zaragozában. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai szász táncokat tanultak, hogy műsorkínálatuk a lehető legszínesebb legyen. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zaragozában a román pavilonban és környékén többszöri fellép, de szerepelnek majd Magyarországon is. A romániai kisebbségek folklórjának bemutatására vállalkozott az együttes így magyar, román, cigány és szász táncokat kínál programjában. /Antal Ildikó: Világkiállításra készül a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2008. szeptember 6.
A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes augusztus 25. és szeptember 4. között a román pavilon meghívottjaként naponta több alkalommal mutatta be műsorát Zaragozában, Spanyolországon, a világkiállításon. Már legelső alkalommal kivívta a közönség tetszését. A zaragozai világkiállításra tartó társulat első állomása Magyarországon volt, Encs városában léptek színpadra. /Csibi Réka, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Zaragoza: Expo 2008 – Zaragoza. Székelyek a világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2008. szeptember 30.
Újabb szórványvidéki turnén tesz október 1-5-e között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A turné állomásai Bethlen, Dés és Vice. A szórványban élő mezőségi magyarság ünnepének, a Hagyaték nevet viselő Vicei Találkozónak az együttes a társszervezője. /Szórványvidéki turnén a Hargita együttes. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2008. október 25.
Immár harmadik napja tart Csíkszeredában az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozója, szakmai megbeszélésekkel együtt. Fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely, a Háromszék Táncegyüttes, aHargita Nemzeti Székely Népi Együttes, továbbá a hivatásos néptáncegyüttesek sorába tartozó székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes is. /Antal Ildikó: Hivatásos néptáncosok a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./
2008. október 27.
Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2008. november 13.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a budapesti Wekerle-telep centenáriuma alkalmából idén már másodjára látogat a száz éve egységes stílusban épült városrészbe. Első ízben a Wekerlei Székely Kapu Napok rendezvény meghívottjaiként léptek színpadra, ez alkalommal viszont a Wekerle 100 címet viselő rendezvény keretében. A Wekerlei Társaskör szervezésében Wekerle Sándor – a telep megálmodója és névadója – születésnapján, november 14-én egész napos ünnepi programra kerül sor. A másfél órás ünnepi műsorban a wekerlei művészek, valamint a Wekerlei Társaskör szerteágazó határon túli kapcsolatainak köszönhetően Magyarország határain túli előadók is szerepelnek. Felvidékről a Ghymes együttes, Kárpátaljáról a Credo együttes, Erdélyből a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes képviseli az anyaország határain kívül rekedt magyarságot. /Magyarországra látogat a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./
2008. december 6.
Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2008. december 6.
Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2008. december 9.
Elhunyt Sinka Tibor, aki 1996-tól volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aktív munkatársa. A Hargita Megyei Romaszövetség alelnökeként, Kozmás község helyi tanácsosaként is sokat tett. Munkáját, tevékenységét mindenkor az alaposság, az igényesség jellemezte. Az a cigányember volt, aki vállalta hovatartozását és segített, mondta róla András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, művészeti vezetője. /Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója: Érte szóljanak a harangok! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./
2009. február 2.
1993 szeptemberének egyik hétvégéjén közel ezren szorongtak a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A szórványból érkeztek ide, olyan erdélyi falusi településekről, ahol a magyarság kisebbségben van. A Lármafának nevezett találkozót a Julianus Alapítvány szervezte, majd a búcsúmegbeszélésen megfogadták, hogy hasonló nagyságrendben vagy még inkább kiszélesítve a Székelyföld–szórvány egymásrautaltságát, összefogását sugalló találkozókat évi rendszerességgel megtartják. Nem így történt. A Lármafa-találkozók ugyan megmaradtak, de különböző történelmi jelképek jegyében szervezték. Többen megírták, jó lenne, ha egy-egy székely falu egy-egy szórvány magyar közösséget fogadna testvértelepülésnek, egy székelyföldi magyar iskola egy hasonló szórványbeli iskolát. Az elmúlt évtizedben sor került néhány közös rendezvényre. A népi együttesek – és főleg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – a lehető legtudatosabban foglalta programjába az évi mezőségi vendégjátékokat, a székelyföldi táncházas fiatalok nagyon szívesen rajzottak ki szórványtelepüléseken megtartott nyári táborokba. Erdélyi színházi turnék gyakorlatilag nem léteznek (pénzszűke van). Éppen ideje volt, hogy Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, partnerséget kezdeményezett a Székelyföldön és a szórványban, valamint az interetnikus környezetben élők között. /Székedi Ferenc: Székelyek, szórványok, spanyolok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2009. március 9.
Telt ház előtt tartotta Táncba fordulva című produkciójának magyarországi bemutatóját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Budapesten a Hagyományok Házában március 7-én a bemutatón jelen volt Sólyom László köztársasági elnök is, hét unokája kíséretében. Az államelnök vastaps közepette, a színpadon gratulált az együttes táncosainak a kivételesen igényes előadáshoz. – Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar államfő immár harmadik alkalommal tekinti meg társulatunk műsorát – köszöntötte a magas rangú vendéget András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője. Egy nappal korábban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának vendége volt. /Sólyom László ismét a színpadon gratulált a Hargita Együttes művészeinek. = Erdély.ma, márc. 8.
2009. május 9.
Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2009. szeptember 21.
Hargita Megye Tanácsa idén is részt vesz partnerként a FolkdanceNet/NéptáncHáló programban, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat kezdeményezte több megyét átfogó rendezvény. A nagyszabású nemzetközi programot idén szeptember 17–19. között rendezték meg immár Kreatív NéptáncHáló/FolkdanceNet elnevezéssel, ebben 11 külföldi partnerrégió néptánc- és hagyományőrző csoportja, valamint számos megyei település, intézmény és néptáncegyüttes vett részt. A Hargita megyei küldöttséget a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai és a megyei önkormányzat két munkatársa alkotja. /Testvérmegyék európai tánca. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21.
2009. szeptember 25.
Mezőségi szórványturnéra indul október 1–6. között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Táncba fordulva című produkciójával. A Hargita Együttes már évek óta járja a mezőségi falvakat előadásaival. /Közösségerősítő néptánc. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2009. szeptember 26.
Mezőségi szórványturnéra indul jövő héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Táncba fordulva című produkciójával. Az előadás létrehozói Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együtes művészeti vezetője és Sz. Urbán Mária művészeti munkatárs. Désen, Vicén /a XIV. Hagyaték Népzene- és Néptánctalálkozón/, Magyardécsén és Besztercén lépnek fel. /Összetartozunk – mezőségi szórványturné. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2009. október 25.
Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2009. november 19.
Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2009. december 29.
Tizenhat esztendeje él a csíkszeredai polgármesteri hivatal kiadványa, a Csíkszereda, ingyen jut el a város polgáraihoz. A Csíkszereda legújabb számában Ráduly Róbert Kálmán polgármester nem azt nyilatkozta, hogy válság van, hanem azt, hogy a város 2009-ben a legsikeresebb esztendejét zárta. A valamivel több mint negyvenezer lakosú város felmutatható eredményei: a Mikó-vár előtti tér átalakítása, azaz a város egykori központjának visszaállítása, infrastrukturális beruházások, vízhálózat-csere, csatornázás, utca-felújítások a különböző vezetékek föld alá költöztetésével egyetemben. Új iskolai tornatermek, olyan tömbház-hőszigetelések, amelyek egyúttal teljesen átrajzolták néhány lakónegyed siralmas kinézetét, emellett megváltozott a tömegközlekedés arculata is, néhány nap múlva teljesen új autóbuszok jelennek meg. Jól teljesítettek a csíkszeredai adófizetők pénzén működtetett intézmények: a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Népi Együttes, a Csíki Játékszín és ráadásul a polgármesteri hivatal, a Csíkszereda nevű lap kiadója egész sor olyan könyvet jelentetett meg vagy támogatott, amelyek visszaszerzik a vidék képzőművészeti és népművészeti örökségét. /Székedi Ferenc: Sírni lehet – de dolgozni kell! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
